A legtöbb ember még álmosan érkezik meg a kenyeres polcokhoz a reggeli órákban. A friss kenyér illata egyből a pékárus polc fele vezet mindannyiunkat. De, hogy a friss ropogós kenyér időben a polcra kerüljön, sok ember fáradhatatlan munkájára van szükség. Cikkünk a Bertis pékségben dolgozó embereken keresztül igyekszik bemutatni e nemes szakma rejtélyeit. Pékségben dolgozni sokak számára álomnak tűnik. Egész nap finomságokkal vagy körülvéve, és megajándékozhatod az embereket ízletes péksüteményekkel és frissen sült, ropogós kenyerekkel. De a sok öröm mellett egy igen kemény munka is van.
A mindennapi hősök rovatunkban igyekeztünk olyan emberek megkérdezésével bemutatni a Bertis pékség üzemét, akik már több hosszú éve dolgoznak ebben a szakmában. A velük folytatott interjúk során be kellett ismerjük, hogy habár nagyon sokan fogyasztunk napi szinten péktermékeket, mégse tudjuk, hogy hogyan készülnek azok. Íme tehát, hogyan működik egy pékség a való életben.
A pékség minden, csak nem egy szokványos 8-4-ig tartó munkahely. Arról, hogy hogyan indul a nap a pékségben Cséplő Zsoltot és Fazakas Attilát, vagyis e havi hőseinket kérdeztük. De előtte arra kértük őket, hogy meséljenek egy kicsit arról, hogyan is lett belőlük pék.
Zsolt: A pék szakmával kicsi koromban találkoztam, ha nem tévedek akkor olyan 5-6 éves lehettem, édesanyám egy kenyér üzletben dolgozott, így az oda szállító sofőrök mindig magukkal vittek a kenyérgyárba. Ott láttam, hogyan készül a kenyér, a franzella illetve a péksütemények. Számomra nagyon érdekesnek tűnt, így már akkor elhatároztam, hogy ha nagy leszek akkor pék leszek.
Attila: Hétvégén nagyszüleim mindig kenyeret sütöttek és nagymamám azt mondta, hogy amelyik unoka fel kel korán reggel és segít neki sütni, az madárkát fog kapni. Nem tudtam mi az a madárka, ezért a kíváncsiságtól vezérelve felkeltem és segítettem neki a sütésben. Tehát már fiatalkorom óta ismerem a kenyérsütés lépéseit. Aznap amikor először segítettem sütni nem csak a kenyérkészítéssel ismerkedtem meg, hanem a madárkával is, ami nagyon finom volt.
Egy régi indián közmondás szerint: „Az odaadás nélkül sütött kenyér keserű lesz és az étvágyat csak félig csillapítja.” Hőseink a pékségből megmutatták nekünk, hogy a motiváció és a szakma iránti szeretet az elsődleges összetevő egy jó kenyérnél, illetve elmondták, hogy kell szeretni ezt a szakmát, mert hanem az ember nem bírná sokáig egy pékségben. Bár minden terméknek megvan a maga receptje és ezeket szigorúan betartják, az itt dolgozó emberek odaadása meglátszik a végterméken. Ha már a recepteknél tartunk, alanyainkat arról kérdeztük, hogyan készül a hagyományos pityókás házikenyér.
Attila és Zsolt: A pityókás házikenyér készítése nagyon kényes és sok figyelmet igényel, egyrészt azért, mert 12 óráig érlelt kovásszal készül és aki már dolgozott kovásszal az tudja, hogy ez nem egy egyszerű hozzávaló. A krumpli összezúzása sem egyszerű, hiszen oda kell figyelni, hogy a krumpli kissé, de ne túl darabos maradjon. A házikenyér minden lépése különös odafigyelést igényel, legyen szó akár a dagasztásról, akár a sütésről vagy akár a reszelésről a végén.
Egy pityókás házikenyér egy összetett folyamat eredménye és ebben a sokrétű folyamatban mindenkinek megvan a saját szerepe. Köszönjük Attilának és Zsoltnak, hogy vendégül láttak bennünket a Bertis pékségében és részesei lehettünk a csodának, ahogyan lisztből és vízből kenyér lesz.
Tudta, hogy...
A Bertis pékség idén 10 éves lesz és több, mint 70 féle kenyér és péksütemény készül itt, nap mint nap?
Hozzászólások
Az Ön hozzászólása